Békés, az Alföld jellegzetes mezővárosa Békés megyében, a megyeszékhely Békéscsabától mintegy 10 km-re található. Szent István által kialakított vármegyerendszerben jelentős szerepet töltött be, alapját a földvár képezte. A vár helye a mai napig ismeretlen, annak ellenére, hogy létezését oklevelek tanúsítják. A megye és a település feltételezhetően első ispánjáról kaphatta nevét. A településünk bizonyítottan legalább három alkalommal pusztult el, 1711-ben történt meg újjátelepülése, azóta folyamatosan lakott terület.

Békés első írásos említése az 1220-as évekre tehető, ahol “Bekues” alakban fordul elő. A tatárjárás idején teljesen elnéptelenedett, a pusztítást követően 1295-ben tértek vissza lakói. Luxemburgi Zsigmond 1403-ban Maróthy János macsói bánnak adományozta Békést, aki itt építette fel kastélyát. Maróthy János építtette 1403-1405 között a gyulai várat is, Gyula a XV. századtól egyúttal az uradalom központja is lett Békés helyett.

1566-ban a törökök elfoglalták Gyulát, majd Békést is megszállták, ahol „palánk”-nak nevezett erősséget építettek. A 15 éves háború (1591-1606) megrendítette a török uralmat, Gyula parancsnoka Cserkesz Omer, hogy minden erejét Gyula védelmére koncentrálhassa, 1595 októberében felégettette a békési palánkot, ami Békés elnéptelenedéséhez vezetett.

Békés lakói csak a szatmári békét követően települhettek vissza. 1711. december 28-án beiktatták tisztségébe Kabai Dániel református lelkészt, ekkor történt meg Békés újjáülésére egyetlen nap alatt - megtörtént egyházi és világi újjászervezése. Meg kell említeni Szikszai György református lelkész nevét is, ő volt az, aki megkezdte az anyakönyvek vezetését. Az anyakönyvek számtalan információval adnak, többek között lehetővé teszi a (családfa)kutatást, és hiteles korrajzot is szolgáltat Békés életéről az egyes időszakokat tekintve.

Harruckern János György 1720-ban kapta meg Békés vármegyét szolgálataiért. Telepeseket hívott e területre, hogy birodalmát benépesítse, a gazdaságot beindítsa. E törekvése Békést kevésbé érintette, azonban annak hatása, mint pl. a területek művelés alá vonása, növénytermesztés és állattartás, a népesség növekedése, Békést is befolyásolta.

Békés döntően reformátusok lakta település. A műemlék református templom 1775-re épült fel, végleges formáját 1905-ben kapta. A katolikus felekezethez tartozók száma nem volt jelentős, számuk a Harrauckern család jelenléte következtében indult növekedésnek, templomukat 1795-ben emelték. A templomot 1934-ben renováltatták Méltóságos gróf Wenckheim László úr, tarhos-pusztai nagybirtokos jóvoltából, melyet a toronygömbben elhelyezett emlékirat őrzött meg. Innen ered a Wenckheim-templom elnevezés is. A templomban a békési születésű Jantyik Mátyás (1864-1903) és a mezőberényi származású Orlai Petrich Soma (1822-1880) festőművészek alkotásai láthatók. Jantyik Mátyás nevét őrzi a múzeum, amely állandó tárlattal mutatja be a festő munkásságát. A templom mellett egy 1824-ben készült márványkereszt, valamint a város első artézi kútja található, amely büszkén hirdeti a város címerét.

Harruckern Ferenc halálát követően - örökösödés révén - Békés és környéke a Wenckheim család kezébe került. A Széchenyi téren található az egykori uradalmi tiszttartói épület ún. Nagyház, amelyben 1971 óta a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum működik. Jantyik Mátyás békési születésű Lotz díjas művész, két monumentális alakotása található meg az Országgyűlés felső házában, a Moriamur és az Aranybulla. Jantyik 1903-ban bekövetkező halálát követően utcát neveztek el róla.

Békés arculatának kialakulásában jelentős szerepet játszottak a Körösök és árterei, amelyek a halászat, pákászat révén megélhetést biztosítottak az itt lakóknak. Az életet adó Fekete- és Fehér-Körös azonban nem csak adott, hanem el is vett. Árvíz volt 1814-ben, 1830-ban, 1855-ben nagy árvíz. 1856-58-ban alakították ki mesterségesen a Kettős-Körös medrét, de az árvizek a folyószabályozásokig folyamatos veszélyt jelentettek Békésre és lakosságára.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc híre március 20-ra a Pesti Hírlappal érkezett a Békési Olvasókörhöz, amelynek elnöke ekkor Hajnal Ábel református lelkész volt. Békés nem volt közvetlen helyszíne a harcoknak. Az 1848-as törvények értelmében Békés rendezett tanácsú város lett, bíró helyett megválasztotta első polgármesterét Asztalos Istvánt. 1872-1893 között mintegy húsz éven keresztül Irányi Dániel Békés választott országgyűlési képviselője.

A polgárosodás megmutatkozik az életmódban, de az építészetben, szellemi életben is, sajátos parasztpolgári kultúra alakult ki Békésen. 1857-ben épül meg a gőzmalom, 1858-ban már megjelentek az első utcalámpák, 1867-től a forgalmasabb utcákon téglajárdák készülnek. 1861-ben - mindössze egy évvel a "legnagyobb magyar" halálát követően - Békésen neveznek el először közteret gróf Széchenyi Istvánról. 1872-ben Békést nagyközséggé nyilvánítják. 1885-ben felépül eklektikus stílusban a Magyar Király Szálloda, a “Bérház” épülete Benedicty József tervei alapján. Az épület jelenleg a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeumnak, illetve a Békés Városi Püski Sándor Könyvtárnak ad otthont.

1894-ben Békés megválasztotta első díszpolgárának Kossuth Lajost, tiszteletére a Vasút utcát nevezték át Kossuth Lajos utcának.

A világháborúk Békés életében is óriási veszteséget okoztak, azonban harcokra nem került itt sor. 1924-ben avatta fel Békés, Pásztor János gyomai származású szobrászművész I. világháborús szoborkomplexumát, amelyen megközelítőleg 700 elesett katona neve olvasható.

1949-től Békés bekapcsolódott az ötéves tervbe, első termelőszövetkezete, a Vörös Csillag. Az ötéves terv keretében Békés fejlődésnek indult, ekkor jött létre a Ládagyár Vállalat, Sütőipari Vállalat, az Állami Áruház. Békés kulturális élete is fellendült, 1949-ben itt avatták fel az ország első művelődési otthonát. 1951-ben átadásra kerül a Gulyás György karnagy által megálmodott énekiskola, amely Tarhoson a grófi kastélyban kapott otthont. Békés kulturális örökségben gazdag település. Számos műemlékkel, emlékművel és látnivalóval várja az érdeklődőket. A mezővárosi jelleg, a polgári élet emlékei, különböző korok, különböző stílusai egymás mellett találhatók meg településünkön.

1978-ban a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű földrengés - melynek epicentruma Békés volt - megrongált számos épületet, köztük a Bérházat is. Ebben az épületben nyílt meg az ország első művelődési háza, melyet emléktábla őriz. A város vezetősége ekkor döntött amellett a földrengést követően, hogy az épületet múzeumként hasznosítja. A Békési Galériához tartozik a Durkó utcai Tájház, ahol a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk, s amely méltó emléket állít a városnak, egy a múltunkat meghatározó korszakról.

Békés 1973. április 15-én újra városi rangot kapott. A várossá nyilvánítás alkalmából évente ünnepség keretében kerül sor Békés Város Díszpolgára cím adományozására és a Békés Városért Díj ünnepélyes átadására.

Az 1970-es években a város ipara gyors fejlődésnek indult, a jelenlegi városkép is ebben az időben alakult ki, de mellette meg tudta őrizni a századforduló táján kialakult kisvárosi arcát.

Békés fejlődik, szépül. Nekünk, városvédőknek az a feladatunk, hogy Békés értékeit felkutassuk, megőrizzük, és megtartsuk.