Református templom

Református műemléktemplom
gróf Széchenyi István tér

 
Békés lakossága döntően református, az ő templomuk épült meg elsőként a városban. A gróf Széchenyi István téren található református műemléktemplom építtetésének kezdete az 1700-as évekre nyúlik vissza.
Békés és a környező falvak a török időkben elnéptelenedtek, szinte megsemmisültek, a szatmári békekötést követően kezdett a lakosság visszatelepülni. 1711. december 29-én Békésen beiktatták hivatalába Kabai Dániel lelkészt, 1714-ben az ő kezdeményezésére a közösség fatemplomot építtetett.

1732-ben Szikszai Györgyöt választották lelkipásztorrá. Lelkészségének ideje alatt vette kezdetét az anyakönyv-vezetés. Adományokból történő gyűjtést szervezett egy új templom építésére, amely 1734-re készült el, a templom felszentelésére november 28-án került sor. A következő évben, 1735-ben kialakították a karzatot és új kapuval látták el a templomot.

Eközben az elnéptelenedett városba egyre többen költöztek vissza. A népesség növekedésével, a gyülekezet száma is emelkedett, s a Szikszai által építtetett templom szűknek bizonyult. 1773-ban a békésiek új templom megépítéséhez folyamodtak a bécsi udvarhoz. Az engedélyt 1775-ben kapták meg, Mária Terézia rendelete nyomán azzal, hogy az új templom hossza legfeljebb 21 és ½ öl, magassága 6 öl lehetett. A munkálatokat Stoller András aradi kőműves mester végezte el. Legvégül került sor a templomtorony famunkáinak elkészítésére és a zsindelyezésre.

1820-ban a templom szerkezetét, főleg a karzati részt és a tornyot renoválni. Ezen munkálatokkal Czigler Antalt a Wenckheim család uradalmi építészét bízták meg, az ő tervei szerint valósult meg az átalakítás. A tornyot bádogozták, a templombelsőben lévő kőoszlopot eltávolították, a belső teret kiszélesítették, továbbá új szószéket és úrasztalt készíttettek. A munkálatok közel három évig tartottak. Az 1872-ben elkészült orgona Magyarország második legnagyobb református templomban lévő orgonája, A korabeli képeslapokon jól látszik a templom melletti magtár, ami 1875 körül épülhetett, azonban a századfordulóra kihasználatlanná vált, elbontották.

A református templom mai arculata az 1905-ös átépítési munkák során alakult ki, törzsét megemelték, a körüljárót feljebb helyezték – itt teljesítettek szolgálatot a toronyőrök –, a toronysisak is ekkor készült el.

A bejáratnál emléktábla jelzi az egyes felújítások idejét, az emlékszöveg a következő: „Épült 1775. ben fa toronynyal. Tégla tornya készült 1781. Restaurálva lett 1821 1851 1905 1927 1958 1972”

Az 1978-as földrengés során a templom megrongálódott, a felújítási munkálatok 1980-ra készültek el, ennek emlékét szintén egy márványtábla őrzi.
A békési református templom 1959 óta műemlék, az egyetlen védelem alatt álló építmény Békésen, aminek a védettségi kategóriája nem változott az évek során. Műemlék státuszát tábla jelzi, felirata a következő: „Műemlék. Klasszicizáló homlokzati elemekkel. Háromhajós copf stílusú belső díszítéssel.”
 
 
Forrás:
Szegedi Károly. A békési református templom története. /Részlet a békési református egyház történetéből./ Békés. 1903.
Sisa Béla. Békés megye műemlékei. I. kötet. Békéscsaba. 1981.
Tóth Julianna. A békési református gyülekezet küzdelmes századai. 2002.

szechenyi2020infoblokk also

nea 01

 

Épített értékeink

Helyi védelem alatt álló épületek

Műemlék épületek

Helyi kitüntetések

Békés Város Díszpolgára

Békés Városért

Civilek a Városért

Testvértelepüléseink

Hegyközkovácsi

Magyarittabé

emmi emet